Kint mínusz 4 fok van, szakad a hó, csúsznak az utak és még a szél is tépdesi a fák kopasz ágait. Ilyenkor a számomra elképzelhető legkellemesebb opció bekuckózni otthon a kandalló mellé, egy bögre forró teával (csokival/borral, a lényeg, hogy gőzölögjön), ölemben egy könyvvel és Mogyoró kutyámmal. Persze egy egész télen át fenntarthatatlan ez az idilli állapot, és egyszer csak rájön az emberre a mehetnék. Így hát ha kicsit elcsendesedik a szél és előbukkan a nap a felhőrétegek mögül, a hótakaróról visszaverődő szikrázó napsütés engem is kicsalogat a szabadba.
Nem csak kirándulni, hegyet mászni lehet jó ilyenkor, hanem érdemes olyan helyekre is ellátogatni, melyek az év többi szakában egyébként zsúfolásig telnek turistákkal. Mivel a családi bázis Eger környékén van, ezért innen gyűjtöttem ötleteket egy jó téli vártúrához, ha már nem húz az ágy, sem a kanapé.
Isten nevében, tűz!
– Hangzik a kiáltás egy vitéz torkából, majd hatalmas dördülés és puskapor illata lengi be a levegőt. Az Egri Várban majd mindenki járt egy-egy osztálykirándulás alkalmával, ám akinek az évek messzi homályába vész ez az időpont, annak érdemes lehet újra ellátogatni az azóta nemzeti emlékhellyé avatott várba, hiszen folyamatos fejlesztések által egyre több terület újul meg, illetve válik látogathatóvá. Ha a délután folyamán érünk oda, ne ijedjünk meg, ha pontban 4 óra előtt 8 perccel hangos dörrenést hallunk – a díszlövéssel az 1552-es dicsőséges várvédelemre emlékezik a város. A belső várfalon sétálva teljes rálátást kapunk a Dobó István térre, valamint Eger olyan ikonikus épületeinek látványa tárul elénk, mint a Minaret, a Bazilika, vagy az Eszterházy Károly Egyetem csillagvizsgáló tornya.
A téli látogatási rend szerint a Kazamata-, Hősök terme-és a Börtönkiállítás csak tárlatvezetéssel tekinthető meg, melyre a Vitézlő Oskola tagjai kísérik el a látogatót. Nincs is annál autentikusabb élmény, mint amikor korhű ruhába öltözött, puskával és karddal felvértezett igazi vitézek ízes beszéddel mesélik el a vár ostromának történetét és kevéssé ismert titkait.
A várban járva ne hagyjuk ki a Püspöki Palota emeletén található kiállítást sem, mely Szent István király korától az 1596-os vesztes csatán át egészen a törökök kiűzéséig mutatja be a vár történetét és mindennapjait. A palota alsó szintjén megtekinthető Dobó István várkapitány síremléke, a Bebek-bástyán pedig Gárdonyi Géza, az Egri csillagok írója nyugszik a híressé vált “Csak a teste!” felirat alatt.
Érdekesség, hogy a Várkonyi Zoltán által rendezett filmadaptációban szereplő vár csupán makett, a filmet ugyanis nem itt, hanem Pilisborosjenőn, a hegyekben forgatták.
Várat jegyajándékba
Bizony, az 1300-as évek végétől egészen 1526-ig összesen hat királyné birtokolta Diósgyőr várát, melyet mindannyian jegyajándékként kaptak jövendőbeli uruktól. Mivel a 2013-as felújítási munkálatok eredeti tervek és korabeli festmények ábrázolásai alapján folytak, így mára a királynék vára ismét régi pompájában ragyog. A vár két szint magasságig teljesen újjáépült: az alsó szinten a várudvaron akár az íjászkodást, vagy célba dobást is kipróbálhatjuk, de mindenképpen érdemes benézni a Szent Hedvig tiszteletére felszentelt kétszintes kápolnába, valamint a fémműves műhelybe és az alkímia termébe is.
Előbbiben az urak (természetesen a vállalkozó szellemű hölgyek is!) felpróbálhatnak egy igazi, körülbelül 15 kilós páncélinget, utóbbiban pedig a gyógynövényekről és bájitalkeverésről tudhatunk meg egyet s mást. A modern kor eszközeinek köszönhetően akár mi magunk is elkészíthetünk egy - virtuális - főzetet, legyen szó akár szerelmi kötésről, vagy egyéb boszorkányságról. Vigyázat, ha elrontjuk az összetevők sorrendjét, az ígéret szerint a következő teliholdkor akár szakállunk is nőhet... :)
A felső szinten található az impozáns méretű és berendezésű lovagterem, melyben Nagy Lajos uralkodónk lengyel királlyá koronázását ünnepelte, s ahol a trónszéken helyet foglalva akár egy pillanatra mi magunk is átérezhetjük az uralkodás súlyát. A korhű hangulatot udvarhölgyek és lovagok teszik még hihetőbbé, akik tárlatvezetés keretén belül mesélnek a vár történetéről és titkairól. A királynék hálóterme a legdíszesebb mind közül, ahol nem csak a kor stílusával, de hajdani hímzésmintákkal és kedvelt társasjátékokkal is megismerkedhetünk, sőt kvízjátékban is tesztelhetjük tudásunkat a korról. A vár tornyába is érdemes felmászni, a 75 keskeny, de magas lépcsővel bizony meg kell küzdeni, de a kilátás miatt mindenképp megéri a fáradtságot.
Ahol egy sárkány alussza álmát
A Kisnánai várat egyfajta romantikus báj lengi körbe, melyet a körülötte lévő gyönyörű táj, a felvonóhíddal átívelt várárok, a gótikus, félig leomlott templomtorony tetején pihenő galambok és a várhoz kötődő megannyi legenda csak felerősít. A népi hiedelem szerint a vár egykori urának, Móré Lászlónak a török kereskedőktől elrabolt kincsei máig a vár területén vannak valahol elásva. Egy másik monda szerint valaha egy sárkány élt a Mátra erdeinek mélyén, mely a birtokos család utolsó férfitagjának halálakor mély szomorúságában a vár kútjának mélyére költözött. Itt alussza ezeréves álmát, s csak néha ébred fel pár pillanatra, amikor ásít egyet. Ha egy pénzérmét a kútba dobva annak koppanását nem halljuk, az bizony a sárkány szájában landolt, és ez nagy szerencsét jelent.
A régi korok szerelmeseinek érdekes lehet még bepillantaniuk a kronoszkópba is - ezzel az eszközzel megnézhetjük, hogy hogyan is nézhetett ki több száz éve a vár. Az Öreg-toronyba is érdemes felmászni, hiszen a toronyteraszról nem csak a vár egész területét, de a környező térséget is remekül belátni.
Ahol kő kövön nem maradt
A Siroki vár viszontagságos története majd a Honfoglalásig nyúlik vissza. A kezdeti időkben a hegyormon egy egyszerű pogány vár állt. A mai várrom eredetije a Tatárjárás után épült, de sosem maradt sokáig egy kézben. Az egri vár eleste után a törökök egy kardcsapás nélkül foglalták el, és majdnem 100 évig birtokolták a magára hagyott várat. Buda visszafoglalását követő évben császári őrség szállta meg az erődítményt, akik azonban a Rákóczi-szabadságharc leverése után felrobbantották azt.
A hányattatott történelmű várrom azonban így is megér egy látogatást, amit azonban egy körülbelül 15-20 perces sétával, részben betonozott, részben kavicsos, meredeken ívelő gyalogúton tudunk megtenni.
A 2010-es években megkezdett felújítási munkálatok nyomán helyreállították az eredeti várkaput és az ellensúlyos szerkezetű működőképes felvonóhidat, valamint rendbe tették az alsó-és felső várat, megerősítették a falakat. Az alsó részen egy kiállító teremben akár korhű török ruhákat is felpróbálhatunk, vagy felmászhatunk egy hosszú, szűk és meredek feljárón a felső részre, ahol kedvünkre bolyonghatunk a sziklába mélyesztett járatokban, vagy csodálhatjuk a várat körülölelő hegyeket és az alatta elterülő tájat.
A vár érdekessége, hogy sok, még ma is feltáratlan járat indul belőle a hegy gyomrába.
Ha kívül-belül körbejártuk a romot, másszunk fel a szemközti oldalon magasodó Barát és Apáca sziklákhoz. A legenda szerint két fiatal egymásba szeretett miután elkötelezték magukat az egyháznak és Istennek, de szerelmük kiderült, így a nép haragja elől menekülve le akartak ugrani a hegy csúcsáról, ott azonban az ugrás pillanatában kővé dermedtek. Még feljebb kapaszkodva egy lapos sziklához, a Török asztalhoz érünk, melyről varázslatos kilátás nyílik a környékre és a várra.
Bónusz tipp:
Ha elfáradtunk a környék felfedezésében, vagy csak szeretnénk egy kicsit elmenekülni a város zajától, érdemes ellátogatni Noszvajra, és egy csendes estét eltölteni a fákkal körülölelt Erdei Kisházban. Bár a ház falai mézeskalács helyett fából készültek, de a csodás környezet és a közeli tavacska adta kirándulási lehetőség, valamint a télen-nyáron használható fürdődézsa és a szauna gondoskodnak a mesés időtöltésről, és hogy testileg-lelkileg megújulva, kipihenten térjünk vissza a mindennapokba.
A képek nagy része Samsung Galaxy S9+-al készült!
Miért kattintanál pont IDE?
A vonat nem vár:
A szezonon túl is van élet - Balaton
A Velencei-tó és a jég birodalma
Új-Zéland házhoz jön - Bokodi-tó